T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
2002. janu�r |
- |
Az �ce�noknak vannak olyan forr�saik, amelyek nem �llnak rendelkez�sre a beltavakn�l, abban, hogy az �ce�nok k�rbefolyj�k a vil�got. Ez nemcsak hogy megosztja a t�panyagokat, de a szennyez�ket is sz�tsz�rja. Az �ce�nok �gy k�pesek hasznot h�zni abb�l, hogy az egyenl�t�n�l fekszenek, ahol a moszatok maxim�lis napf�nyt kaphatnak. Annak m�rt�ke szerint, hogy egy belt� mennyire mentes a vulk�ni hamut�l; mennyire nem m�rt�ktelen�l szemetes, hogy a v�z m�rgezett� v�lik; �s annak m�rt�ke szerint, hogy a sz�razf�ldet mennyire �ri er�s, lehet�leg egyenl�t�i napf�ny; vir�gozni fog. A v�z olyan el�ny�kkel rendelkezik, amilyenekkel a sz�razf�ld nem, egy p�luseltol�d�s ut�n. A hamu le�lepszik a fen�kre, m�g a sz�razf�ld�n a felsz�nen marad. A v�z szint�n csapd�ba ejti a h�t, egy k�z�pteret teremtve, ahol a h�m�rs�kletek lassank�nt emelkednek ill. s�llyednek. Ez�rt, az �let a v�zben t�l�lheti a telet, m�g a sz�razf�ld�n megfagyna �s �hen halna. A v�zmedenc�k gyakran olyan t�panyagokkal is b�rnak, amelyek a sz�razf�ldr�l elsz�v�dtak, a v�zlefoly�s sor�n. B�r a szennyvizet egy ny�gnek tekinti az ember, ez az alapja nagy j�v�beli gyarapod�soknak. A hal�lb�l �let lesz, a term�szetben. Teh�t, a vizek vir�goznak, �s az ember r�sz�r�l csak az�rt vannak idegen k�rnyezetnek tekintve, mert � sz�razf�ldi �llat.
A v�z-alap� gazd�lkod�snak a t�l�l� csoportok legal�bb annyi jelent�s�get kellene tulajdon�tsanak, mint a sz�razf�ldi kert�szked�snek. A halak gyakran kil�kik magukb�l az olyan neh�zf�m szennyez�ket, mint az �lom, �s tudnak f�ny n�lk�l is �lni. �gy, ez egy gy�m�lcs�z� �tvonalat k�pez a t�l�l� csoportok m�rlegel�s�hez. A beltavakat a k�vetkez�k szerint kell megvizsg�lni: