T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
2002. febru�r |
- |
A nukle�ris t�l, amikr�l a hidegh�bor� idej�n olyan nagyon sokat besz�ltek, val�j�ban nem k�vetkezik be s�lyos vulk�ni hamus id�kben. Megt�rt�nt ez a m�ltban? Az emberis�g �gy v�lekedik, a dinoszauruszok kihal�s�t s�lyos hamunak tulajdon�tva be. Mindez spekul�ci�, �s ahogy mi �ll�tottuk, a dinoszauruszok a v�rus miatt haltak ki, nem meteorit becsap�d�s v�gett. A napf�ny �gy is meleg�t, ha nem k�pes kereszt�ljutni a felh�k�n. Meleg�ti a felh�ket, a leveg�t, stb. Ez�rt, k�l�n�sen, hogy a mag meleg�ti a F�ldet ma a megn�vekedett kavarg�s�val; sz�m�thattok r�, hogy a mag tov�bbra is melegebb� fogja tenni a gl�buszt, az eltol�d�s ut�n. R�ad�sul, az atmoszf�ra el lesz szak�tva, �gy a felh�k alacsonyabban lesznek, �s a l�gk�r kev�sb� fogja blokkolni a napf�ny meleg�t, mint ma. Minden ok a f�ldgoly� melegen marad�s�ra mutat, ami �gy is lesz. A melegnek ugyanolyan m�rt�k�re sz�m�thattok, sz�less�gi k�r szerint, mint amit ma tapasztaltok. A le�g�st �s a sug�rz�st elfojtja a hamufelh�; az egyetlen el�ny.
Att�l f�gg�en, hogy hol vagyunk, a vulk�nokr�l �rkez� sz�l, a hamu, megm�rgezi a vizeket �s a term�f�ldet. Ez hajlamos az azonnali hat�s lenni egy er�teljes b�ffen�s ut�n, nem egy sok�ig k�sleked�. Mindamellett, minekut�na er�teljes b�ffen�sek nagy vehemenci�val fognak t�rt�nni az eltol�d�s idej�n, az ez ut�n k�vetkez� �sszes hamu m�rgeket fog sz�ll�tani. Ez�rt, ameddig az es�k el nem moss�k ezt - n�h�ny h�napig a legjobb esetben is - az iv�vizet desztill�lni kell. A talajvizek ett�l hosszabb ideig is hordozhatj�k ezeket a m�rgeket, att�l f�gg�en, hogy ez milyen k�zel van a felsz�nhez; hogy milyenek a foly�si mint�zatok, stb. A tavakban �s �ce�nokban felh�gul a v�z, m�g a talajv�z pang. A halaknak �gyszint�n van egy k�pess�g�k, hogy kirekessz�k az �lmot, b�r m�s neh�zf�meket, �gymint pl. higanyt ezek is elnyelnek. Ugyancsak, a v�z megtartja a meleget, �s b�s�gesen n� benne alga olyan helyeken, amelyeket sz�razf�ldi n�v�nyek nem viselnek el. Ez�rt, ezt a forr�st fel kell kutatni, m�ghozz� alaposan fel kell kutatni, m�g az eltol�d�s el�tt, mint igazi t�l�l�si technik�t.
A vadon �l� �llatoknak neh�z lesz, ahogy a mamutok kihal�sa is mutatja. A vadon �l� �llatok hozz�szoktak a neh�z k�r�lm�nyekhez, �s majdhogynem szakadatlanul v�ndorolnak az eltol�d�s ut�n, �s �gy �ltal�ban fennmaradnak. H�zias�tott �llatok szint�n fennmaradnak tart�ik elsz�nts�ga r�v�n, akik belekapaszkodva maradnak a rem�nybe, hogy a kor�bbi �let�k vissza fog t�rni. A vadon �l� �llatokra val� t�maszkod�s, a vad�szat, ki�br�nd�t�nak fog bizonyulni, mivel a vad�llatok r�vid id� alatt megfogyatkoznak eg�szen az eredm�nytelens�g szintj�ig. A vad�szok eleinte j�llaknak, azut�n �hen maradnak. A veget�ci�ra legink�bb a f�nyhi�ny hat ki, m�sodsorban pedig a v�zbe f�l�s. A buja es�erd�k, melyeket a csod�latos F�ldetek t�mogat, hangot adnak a veget�ci� sz�v�ss�g�nak a t�l�l�sben. Sok mag csak akkor cs�r�zik ki, amikor a felt�telek megfelel�ek, �gy �vtizedekkel k�s�bb jelennek meg. Akik a term�nyek fel� kacsingatnak, azt fogj�k tal�lni, hogy nem ez lesz a j�rand� �t, a k�zvetlen �jid�ben. Ahogy �jra �s �jra elism�telj�k, a hal�szat egy j� forr�sa a feh�rj�knek, ugyan�gy a bogarak, mivel a n�v�nyek a minim�lis r�sze kell hogy legyenek az �trendeteknek. Az emberek ennek �pp az ellenkez�j�hez vannak szokva. �gy ez egy gondolkod�sbeli m�dos�t�s. Egy csipetnyi sal�ta, egy magas C-vitamin tartalm� valami, de �gy haszn�lj�tok ezt majdhogynem, mint egy d�sz�t�st!